Farsang van, farsang van, járjuk a táncot gyorsabban! Förgeteges ez a bál, még a ház is muzsikál.

itt a farsang

Farsang

forrás: www.kerekito.hu

Cseke-Marosi Eszter foglalkozásvezető összeállítása:

A farsang időszaka vízkereszttel, január 6-val kezdődik, és a húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetével, hamvazószerdával zárul. A farsangi szokások nagy része a farsang végére, farsang farkára összpontosult: farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre. Az előkészületek azonban már a farsangvasárnapot megelőző csütörtökön kezdődtek: kövércsütörtökön Szeged vidékén jó zsíros ételeket főztek és sokat ettek abban a hitben, hogy így bő lesz a termés, és kövérre híznak a disznók. Az Ipoly menti falvakban kövércsütörtökön húst, pogácsát, tepertőt, kolbászt, káposztát ettek. A farsangi ételek közül a legismertebb a fánk, amit az egész magyar nyelvterületen máig szívesen készítenek ebben az időszakban.

Mindenütt arra törekedtek, hogy az ételeket hamvazószerdáig elfogyasszák, mert akkor kezdődik a böjt. A hamvazószerda utáni napot csonkacsütörtökként, zabálócsütörtöként, torkoscsütörtökként említik, mert ilyenkor lehetett elfogyasztani a farsangi ételek maradékát. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig (kivéve csonkacsütörtököt) a katolikusok sokfelé nem ettek húst és zsíros ételeket.

Mint minden jeles ünnephez, a farsanghoz is szervesen hozzátartoztak a jókívánságmondó és adománygyűjtő szokások: igen változatosak e farsangköszöntők, melyek a magyar nyelvterületen mindenütt megtalálhatók voltak. Ilyenkor is igyekeztek biztosítani az elkövetkezendő esztendőre a jó termést, a szerencsét, az állatok egészségét és szaporaságát a kimondott szó mágikus erejével. A Dunántúlon vízkereszttől húshagyóig csoportosan jártak házról házra többnyire a fiúgyermekek ünnepet köszöntő, jókívánságmondó, adománykérő énekekkel, melyeknek egyik jellegzetes szövegeleme a következő volt:

{7-129.} (Kákics, Baranya m.; MNT II. 60. sz.)

Nyitra megyében – Kodály Zoltán század eleji leírása szerint – a lánykák korán reggel kezdik a házakat járni, jókívánságaik mellett a refrént ismételve éneklik a következő szöveget:

„Agyigó, agyigó fassang, fassang,
A konkóját letiporjuk, a buzáját felemeljük,
Agyigó, agyigó fassang, fassang!”

(Kodály 1909: 245)

Végezetül adományt kértek, ahol nem kaptak, fenyegetőztek: „Pocik egye kalásztokat, geriny egye tyukotokat!”

A farsangi szokások másik jellegzetes és ugyancsak változatos csoportját alkották a dramatikus játékok. E játékok helyszíne többnyire a fonó, tollfosztó, disznótor volt. A dramatikus játékok változatossága, sokszínűsége ugyancsak jellemző az egész magyar nyelvterületre. Ördögnek, cigányasszonynak, katonának, töröknek, halásznak, menyasszonynak öltöztek a férfiak, legények. A maszkos alakok bekormozzák a járókelőket, megpiszkálják a tyúkólakat.

Kedveltek voltak a különféle állatmaszkok is, medve, ló, kecske, gólya és mások. Többnyire a fonóházakat keresték fel. A medvét táncoltatták, a gólya a lányokat próbálta csipkedni, a kecskére, lóra alkudoztak. A néma jelenetektől, a pantomimszerű játéktól a párbeszédes formákig sokféle változata élt e dramatikus szokásoknak.

Kecske alakoskodás (Diószegi Vilmos, Egyházaskozár)

Népszerű szokás volt a rönkhúzással egybekötött tréfás lakodalom, erre a szokásra főként a Dunántúlról vannak leírásaink. Ezekben a menyasszony szerepét is legények alakították. Az állakodalom rendezésére főleg akkor került sor, ha a farsang időszakában egyetlen lakodalmat sem rendeztek.

A farsangi dramatikus játékok sorában ugyancsak népszerűek a kivégzést mímelő játékok. Húshagyókedden – főleg a keleti palócoknál – két férfi rabnak, kettő hóhérnak öltözik. A kocsma elé vagy a falu főterére viszik őket, ahol rájuk olvassák a falu bűneit és „kivégzik” őket: a fejükre helyezett cserépfazekat leverik a fejükről.

A halottas játékoknak, temetési paródiáknak különös jelentőségük volt a farsangi időszak végén, mert összekapcsolódtak a farsang temetésével.

Koporsó készítése a farsangtemetéshez (Szendrey Ákos, Ipolydamásd)

A táncmulatságok legfőbb ideje a farsang volt, ilyenkor értek rá leginkább a mulatozásra, hiszen ebben az időszakban volt a legkevesebb mezőgazdasági munka. Ezek egy része a fonóban zajlott, bálok többsége azonban a kocsmában vagy bérelt házaknál zajlott. Minden társadalmi réteg megrendezte a maga bálját. A szervezők a mindenkori legények voltak. A farsangi mulatságoknak rendkívül fontos szerepük volt a párválasztásban. Az egész magyar nyelvterületen számos adat bizonyítja, hogy a lányok ilyenkor adták a legényeknek a bokrétát a kalapjukra.

Az udvarlás, párválasztás és főképpen a házasságkötések, lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos, magyar paraszti életben a farsang időszaka volt. Éppen ezért a farsang adott alkalmat arra is, hogy tréfásan, olykor durván figyelmeztessék azokat, akik ugyan már elérték a megfelelő kort, de mégsem mentek férjhez. Rossz pléhdarabokat, vedreket ütöttek, górétrombitát fújtak és kiáltoztak a legények:

Húshagyó,
Itt maradt az eladó!

A Nyitra megyében a legények közül az egyik csuhás barátnak öltözött. Óriási fatönköket húztak magukkal, melyeket a vénlányok ajtaja elé gördítettek, miközben vénlánycsúfoló éneket énekeltek:

Végül egy kis érdekesség: Egyik legismertebb farsangi szokásunkat, a Mohácsi busójárást az UNESCO 2009-ben fölvette a szellemi örökség reprezentatív listájára.

(Forrás: hirado.hu/FH)

januári játszóház

nagy örömömre újra a Kenderág zenekar kísérte játékunkat, táncunkat, ezúttal a januári játszóház keretén belül tartott gyermektáncházban, amit a Bethlen Gábor Alap jóvoltábol szervezhettünk meg.

Kör,kör ki játszik, aki nem jön nem játszik.

Gyertek lányok játszani, játszani, ugyan mit is játszani, játszani, bricket brackot hat barackot tengerice guggot.

Tekerdik a kígyó rétes akar lenni, tekeredik a rétes kígyó akar lenni.

Szervusz kedves barátom, gyere vélem táncba, nem mehetek barátom, mert a lovam sánta.

Sánta lovam paripám, hízik a mezőben, szép asszony szeretőm, lakik Debrecenben.

Zöld erdőben jártam virágok között.

Ott láttam egy kislányt, koszorút kötött.

S mondtam neki hogy, kössön nekem is

Adok érte csókot, 25-öt is.

S mondtam neki hogy, jaj de aranyos

Akkor szép a kislány, mikor takaros.

Zöld erdőben jártam virágok között

Ott láttam egy törpét szalonnát sütött

S mondtam neki hogy

Adj egy darabot

Megfordult a törpe és fityiszt mutatott.

Az öreg zsidónak, akkor vagyon jókedve,

mikor 100 Ft-os bankó van a kezében

S akkor mondja jó, jó lesz a bor jó

Ici pici Sári lánya lakodalmára.

táncházasztunk egy jót

 a Kenderág zenekar muzsikájára kedden, január 17-én délután az EMKE házban.

 

 A Bethlen Gábor Alap segítségével kis próbaszoknyácskák varródtak a lányoknak, amit most vehettek  fel először. Volt is pörgés forgás a virágmintás piros, zöld fodrokban. Öröm volt nézni őket, ahogy felveszik és próbálgatják, melyik mennyire "forog" :)

újévköszöntő gyerektáncház

FORRAS: kerekito.hu

Vízkereszt

 Bánkiné Révész Adrienn orosházi foglalkozásvezető összeállítása:

A Vízkereszt szó eredete, jelentése

Vízkereszt a nyugati kereszténység Epiphania Domini, „az Úr megjelenése” elnevezésű, január 6-án tartott ünnepének magyar neve. Az epifánia a görög epiphaneia, επιφάνεια szóból ered, amelynek jelentése „megjelenés” (a φάινω „megjelenni, feltűnni” igéből). A magyar elnevezés a víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered. A háromkirályok néven is említett nap a karácsonyi ünnepkör, a "karácsonyi tizenketted" (12 napos ünnep) zárónapja és a farsang kezdőnapja egyben.

Mit ünnepelünk ezen a napon?

Vízkereszt az egyik legrégibb egyházi ünnep, eredete a IV. századig nyúlik vissza. Ezen a napon három eseményt ünnepelnek a nyugati keresztény egyházak:

1. A napkeleti bölcsek vagy más néven háromkirályok: Gáspár, Menyhért és Boldizsár látogatása a gyermek Jézusnál.
   Az evangélium szerint a három királyok (akik napkeleti bölcsek, csillagjósok lehettek) a betlehemi csillag által vezérelve jöttek keletről Júdeába, hogy hódoljanak a zsidók újszülött királyának. Először Jeruzsálemben keresték, de Heródes király Betlehembe utasította őket; ott meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. A hagyomány szerint nevük Caspar, Melchior, Balthasar - Gáspár, Menyhért, Boldizsár - volt, tömjénadományukra a tömjénezés szertartása emlékeztet. Szimbolizálhatják egyes vélemények szerint a világ korábban ismert három kontinensét is (Európa, Ázsia, Afrika). Ezt támasztja alá az, hogy a középkortól kezdve a harmadik királyt szerecsennek ábrázolták. Nevüket „Gáspár, Menyhért, Boldizsár”-ként a IX. század óta említik, viselőik pedig mind január 6-án ünneplik névnapjukat.
    
2. Jézus gyermekkora a Jordánban történt megkeresztelkedéséig (Vízkereszt).
   A vízkereszt második evangéliumi története szerint, amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte. Ezt követően tanítani kezdett. Ennek emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja lett, a katolikus egyház ilyenkor tömjént és vizet szentel.
   
    
3. Jézus első csodája a kánai menyegzőn.
   A harmadik evangéliumi jelenet Jézus első csodatétele: a kánai menyegzőn anyja kérésére az elfogyott bor pótlására a vizet borrá változtatta.
    

 

 

Vízkereszthez kapcsolódó egyházi és népszokások

Víz- és házszentelés
Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, s ebből a hívek hazavihetnek valamennyit. A szenteltvizet, amelyet vízkeresztkor háromkirályok vizének is neveznek, a bölcsőtől a koporsóig felhasználták. Az esztendő folyamán megszentelték vele a gyermekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót és a háznál felravatalozott halottat. Nagy szerepe volt az ember- és állatgyógyításban is. Borogatták a fejfájóst, itatták vele a beteget. Szenteltvízzel itatták meg az állatokat is, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy magukra locsolták, betegségek és rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon. Sokféle alkalmazása közt meg kell említeni, hogy Szeged környékén kenyérsütésnél is hintettek belőle néhány cseppet.
Néhány helyen ma is szokás még a katolikusoknál a vízkereszt napi házszentelés (koleda, koledálás), amelyre már Mátyás idejéből van emlékünk. Ekkor a helybéli plébános meglátogatja híveit, megáldja a ház népét és a jószágot, majd az ajtók szemöldökfájára krétával felírja a G-M-B betűket és az évszámot.
A római katolikus falvakban a pappal együtt ment a kántor, két ministráns és az egyházfi, aki a pénzt, az ajándékot gyűjtötte össze. Göcsejben a pap és a kántor fáradságukért sonkát, szalonnát, tojást, gabonafélét, babot és lélekpénzt kaptak. A szentelés után a lelkésznek le kellett ülnie a szobában, hogy a tyúkok kotyoljanak. Amikor a pap elment, a gazda vagy a gazdasszony a helyére ült, majd kiseperték a pitvart, hogy a lány még abban az esztendőben férjhez menjen, a legény pedig megházasodjék. Székelyföldön a házszentelés után a papot égő gyertyával kísérték ki, hogy nagyobb legyen a kender. Az is szokásban volt, hogy a lány a házszentelés előtt nyakából levette a gyöngyöt, s a küszöb mellett a szőnyeg alá dugta, ahol a pap átlépte. A szentelés után a szőnyeg alól kivette és a párnája alá tette, mert azt tartották, megálmodja, ki lesz a jövendőbelije. 

Csillagozás, háromkirályjárás
Újabb szokás szerint vízkeresztkor bontják le a karácsonyfát. Korábban azonban vízkereszt ünnepéhez tartozott a háromkirályok megjelenítése, a háromkirályjárás, más néven csillagozás szokása is, mely előbb a vízkereszti házszentelés része volt, majd önálló adománygyűjtő szokás lett. A házról házra járó fiúgyermekek, ritkábban leányok jellegzetes viseletdarabja volt a díszes süveg, fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag. A lejegyzett szokásváltozatok egy részében már csak a szereplők elnevezése sejteti, hogy a háromkirályjárás valamikor dramatikus jellegű játék volt. Többnyire már csak az adománykérő, ünnepköszöntő háromkirályjárás változatait ismerjük. Általában vízkeresztkor (vagy karácsonykor) és újévtől vízkeresztig jártak. Történeti adatok a 16. század óta szólnak a csillagénekről és a csillagozásról, és egyes vidékeken a mai napig is járnak gyermekek a kirúgatható csillaggal háromkirályok képében köszönteni. A háromkirályjárás egyetlen állandó motívuma az ún. csillagének, melynek „Szép jel és szép csillag” kezdetű, refrénszerűen visszatérő soránál ugratják ki a faszerkezetű csillagot.

A háromkirályok kirúgatható csillaga

Csillagének:

2.
Hol vagy, zsidók királya?
Mert megjelent csillaga.
Betlehemben találják,
szép Jézust körülállják.
Refr.

3.
Kérjük a szép Szűzanyát,
kérje értünk szent fiát,
hogy békességben tartson,
ellenségünk ne ártson.
Refr.

Gombos (Bács-Bodrog). Kiss L., 1939.

 

Vízkereszthez kapcsolódó hiedelmek, jóslatok

Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások. „Ha vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd” – mondják Berettyóújfalun. „Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél” – hangzik a rigmus hegyközi változata. Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált. Hideg idő esetén a korai tavaszban reménykedtek. Kelenyén a nyári csapadékmennyiségre jósoltak: „Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron.” A tápaiak szerint, ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél.

A bukovinai Józseffalván azt tartották, hogy ilyenkor fonni kell, mert akkor hosszabbak lesznek a kolbászok. A délvidéki magyar falvak vízkereszti időjárással összefüggő termésjóslásai így szólnak: „Ha esik az eső, férges lesz a mák. Ha hideg van, rossz termés várható. Ha csorog az eresz, hosszú télre kell számítani. Ha fúj a szél, szerencsés lesz az év. Ha fagy, soká tavaszodik, ha enyhe lesz az idő, hamar jön a tavasz. Ha a kerékvágásba víz fakad, jó termőidő várható.”

Forrás:

Magyarországi Evangélikus Egyház - Vízkereszt: Jézusban megjelenik a Világosság (Bolla Zsuzsa)
http://www.evangelikus.hu/temak/vizkereszt/nyito
Magyar Néprajzi Lexikon
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-1423.html
Dömötör Tekla: Magyar népszokások
http://mek.niif.hu/04600/04691/html/dtmagynepsz0005.html
Keresztény Értelmiségiek Szövetsége - Jeles napok, ünnepi szokások
http://www.keesz.hu/node/808
Országos Széchényi Könyvtár - Jeles napok
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/vizkereszt
Wikipedia – Vízkereszt
http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADzkereszt
Folkrádió
http://www.folkradio.hu/hirek/hir_show.php?id=794
múlt-kor történelmi portál - Vízkereszt hozza el a farsang kezdetét
http://www.mult-kor.hu/20110106_vizkereszt_hozza_el_a_farsang_kezdetet